Szálláshely leírása
Falusi környezetben található lakásunk, három szobával, fürdővel, étkező, nappalival , amely teljes egészében szolgálja a vendégek kényelmét.
(zárt parkolÓ, konyha, háziállatok, programszervezés, lovaglás, bográcsozás, biciklitúra, szekerezés, disznóvágás, kenyérsütés, zenés szórakoztató estek, táncház, Stb)
"A falu fölött emelkedő Szármány, ezen tündöklően fehérlő márványhegy. Ott van a hegy alján a Lázárok ódon kastélya szeszélyes bastyáival, fogrovatos falaival. Ott van a hegyoldalban a ferencesek vidor tekintetű kolostora és temploma, ott a hegytető ormán a büszkén fekvő kápolna, idább egy magaslaton Szárhegy fényes tornyú kacér egyháza, és ezek kiemelkedő festői csoportja alatt a csinos falu terül el, zöld lombok közül kikacsingató házcsoportjaival." (Orbán Balázs)
A település Gyergyószentmiklóstól 6 kilométerre, észak felé, a Szármány-hegy déli oldalán fekszik. Kialakulását a XII-XIII. századra teszik. Nevét valószínűleg a hegyről kapta, azt hívták eredetileg Szár (=tar)-hegynek.
A falu legfőbb látnivalója a Lázár-kastély (napjainkban nem látogatható, bezárt), másik ékessége pedig, az épület közvetlen szomszédságában található, Ferenc-rendi kolostor.
Az 1669-1752 között, a Lázár István királybíró által adományozott helyen, létesült egyházi épületegyüttes barokk stílusban készült. Ebben a kolostorban élt Kájoni János, Erdély "Pázmány Pétere". Az épület 1875-ben nyerte el ma is látható, végleges alakját.
A római katolikus plébániatemplom egy 1235 körüli, román kori templom helyén épült, 1729-ben, barokk stílusban.
Az 1600-as években Szárhegy a Székelyföld egyik fontos katonai és közigazgatási központjának számított. Az erdélyi fejedelmek is többnyire itt szálltak meg, ha a Székelyföldre jöttek.
A falut többször is megtámadták és felégették a török-tatár csapatok. 1658-ban kozák-tatár sereg tört be Moldva felől. A gyergyóiak megütköztek a támadókkal és le is győzték őket. A legenda szerint a gyergyóiak közül mindössze tizenöten pusztultak el, de az ellenségből több mint ötszázan. Az elesetteket a községen alul egy halomba temették el, amit ma is Tatárdombnak hívnak.
A faluban működő művésztelepet 1974-ben létesítették. Minden év augusztusában, belföldről és külföldről érkező, képzőművészek dolgoznak és találkoznak itt. Ősszel pedig népművészek gyülekeznek az alkotótáborban, és az itt készült alkotásokat valamennyien a községnek ajándékozzák.
-HEGYI TÚRÁK ERDÉLYBEN -
Balánbánya (880 m) - Sipos-patak torkolata (910 m) - az Olt forrása (1220 m) - Kovács Péter-tető (1375 m)
Az útvonal hossza: 12 km összesített emelkedő: 510 m Időtartam: menet 4 óra, jövet 3 1/2 óra Jelzés: kék sáv Tudnivaló: nyáron autóval is járható út egészen a Sóvető-patak (P. Saraturii) torkolatáig. Télen csak gyakorlott turistáknak ajánlható
Balánbánya központjából indulunk el a Szék-patakot jobbra elhagyva; az erdei úton azonban már a patak bal oldalán megyünk, festői völgyön át a Sipos-patak torkolatáig (3-as km-kő), ahol a Hosszú-sarok felől jövő 43. sz. útvonallal találkozunk. Valamivel feljebb egy másik patakbeágazásnál, a Hosszú-sarok felől jövő Sandu-patakával találkozunk. Útközben viszont a Medgyes-patak torkolatát hagyjuk el jobb felől. Körülbelül 2,2 km-nyi kellemes utat teszünk meg a Sóvető-patak szájáig. Innen, a felső beágazástól az Olt-forrásig, amely az Olt-szurdoka alatt egy kis völgykatlanban fekszik. A forrástól egy, a gerincen futó csapásra kapaszkodunk fel, a Kovács Péter-csúcsra, ahol két forrást is találunk, az egyik ásványvízforrás.
Gyergyószentmiklós (820 m) - Csiszér-tető - Csiszér-csúcs - Sipos-kő (1566 m) - Hosszú-sarok (Culmea Lunga) - az Olt völgye
Az útvonal hossza: 15 km összesített emelkedő: 795 m Időtartam: menet 5 óra, jövet 4 1/2 óra Jelzés: piros háromszög Tudnivaló: nyáron fárasztó, de járható, télen nehéz út
Gyergyószentmiklóson a Gödrös utcából a Hóvirág utcába térünk be, s kerteken, szántóföldeken át, északkeletre tartva megyünk a Vaslábi-havasok felé. Fokozatosan kapaszkodva 4 km-nyi gyaloglás után elérjük a Csiszér-hegy lábát. Onnan leereszkedünk a Visszafolyó-nyeregre, és délnek tartva fölmászunk a Hosszúsarok-tetőre. A dombot megkerülve keletnek tartunk és 3 km-es kapaszkodás után fölérünk a Sipos-kő csúcsára, ahonnan csodálatos a kilátás. Leereszkedünk a nyeregre, s a Siposkő-csúcs alatt keletnek tartva 25 m-nyi út után találkozunk a Lok-forrás felől jövő ösvénnyel, amelyen átvágunk. Még vagy másfél km-t megyünk, átvágunk egy tisztáson, esztenák mellett haladunk el, majd egy hegyi kopáron a Horvátok-kertjéhez érünk. Kapaszkodva, ereszkedve folytatjuk utunkat; el az Olt völgyébe, a műútra s azon Balánbányára.
Békény-patak völgye a Magas-bükk-patak torkolatáig (830 m) - Magas-bükk (1416 m) - Kovács Péter (1375) - a Medgyes-völgy - Vas-pataka - Fehér-mező (Poiana Alba) a Hagymáson
Az útvonal hossza: 17 km összesített emelkedő: 685 m Időtartam: menet 6 óra; jövet 5 1/2 óra Jelzés: kék kereszt Tudnivaló: Nagyon szép, járható út. Télen sível
A Gyilkos-tó felé tartó műúton, a 4,2 km-kőnél ágazik el ez az útvonal, a Magas-bükk-pataka szájánál. Nyíl mutatja itt az Olt-völgy és a Fehér-mező felé vezető utat. Széles ösvényen indulunk el a víz jobb partján. Balra hagyva a kempinget, 1300 m-nyi gyaloglás után átkelünk a patakon, de folytatjuk utunkat a jobb parton, az erdőkerület házáig, ahonnan két út is visz a Magas-bükkre . Az egyik északkeleti irányba, a Kovács Péter-tetőn, a Magas-bükk felé, a másik a Kari-pataka bal partján, ritkás erdő közt kapaszkodva néhány parasztgazdaságig, ahol szintén a Kovács Péter-tetőhöz érkezünk el. Két forrást is lelünk itt, az egyik ásványvíz. Tovább haladva a jelzéses ösvényen, az Olt völgyébe érünk. Hogy a Fehér-mezőre jussunk, ritkás erdőben, magányos pásztorkunyhók mellett elhaladva megyünk előre, és az Olt-völgyi út közelében elkanyarodunk északkeletnek, majd aláereszkedünk a Vas-patak szájához, bal kéz felé hagyva egy karám kerítését. Aztán átkelünk a Medgyes- és a Vas-patakon, és kellemes, kanyargó úton kapaszkodva fölfelé széles tisztáshoz érünk; innen meredek kapaszkodó után egy tisztásra jutunk ki, amelyen esztena áll. Ismét behatolunk az erdőbe, átvágunk egy széles tisztáson, amely után ritkás erdő következik; eltérünk jobbra, kaptatunk fölfelé a tisztásig, amelyen számos karám és esztena áll - ez a Fehér-mező. Itt találunk vizet és hajlékot is. Az Egyeskő (Piatra Singuratica) menedékházhoz innen a piros sáv jelzést követve, a Nagy-Hagymás gerincén át, két óra alatt jutunk el.
Gyergyószentmiklós (820 m) - Kápolna-dombja (1085 m) - Réznyak (1450 m) - Piricske-forrás (1465 m) - Békény-Ditró vízválasztó (1475 m) - Tatár-havas - Hágótő község
Az útvonal hossza: 23 km összesített emelkedő: 1130 m Időtartam: menet 8 óra, jövet 7 1/2 óra Jelzés: piros sáv (újbóli festésre szorul!) Tudnivaló: nyáron járható és nagyon szép út. Télen nehezen járható
Gyergyószentmiklós központjából egyenesen északnak tart az útvonal és jobb felől hagyva a Csiky-kertet gerincösvényen vezet tisztásokon és erdőkön keresztül. Három kilométernyi kaptató után a Csobot-hegyhez érünk, ahonnan, fent egy kápolna látszik. Fokozatosan kapaszkodunk fölfelé, kelet felé megkerüljük a Kürüc-hegyet, s a hegy lábánál tágas legelőre érünk. Elszórt pásztorkunyhók mellett haladunk el és kb. 2 órai gyaloglás után Bükkfa-tetőre jutunk, ahonnan szép kilátás nyílik a Hagymás-hegységre, a Piricske csúcsra (1545 m). Enyhe lejtő vezet a nyeregig, ahonnan ismét emelkedni kezdünk és egy erdősávon át rövid idő múltán útkereszteződéshez érünk. Mi keleti irányba indulunk és a csúccsal szemben, északnak tartva kiérünk a Piricske-tisztásra, melynek közepén esztena áll, valamivel feljebb pedig forrásra bukkanunk. A tisztáson túl irtásos övezet van, majd egy óra múltán fenyőcsemetével beültetett tisztásra érünk. A Ditró-patak eredeténél két vízéren kelünk át és egy öreg fenyőerdőben fölfelé kaptató ösvénynek vágunk neki. Majd egy ösvény nélküli rész következik, amelyből a Tatár-tisztás felső végén a csúcsot körülvevő kerítésnél kerülünk ki, ilyenképp 5 1/2 óra alatt érünk föl a Tatár-havas csúcsára (1455 m). Megkerüljük és északkeleti irányban leereszkedünk Hágótő községbe, ahonnan egyenes út vezet Tölgyesre.
Szarvas menedékház (965 m) - Békény völgye (Valea Belcina) (1225 m) - Ditró-patak forrása (Poiana Ditraului) (1340 m) - Ditró-tölgyesi út (Soseaua Ditrau - Tulghesi) - Ditró (760 m)
Az útvonal hossza: 25 km Időtartam: 8 1/2 Szintkülönbség: 530 m Jelzés: kék sáv (terv szerint) Tudnivaló: nyáron autóval juthatunk el a Békény völgyén fel a Piricske-patak szájáig, a Ditró-völgyén pedig az Esztena-patak (Stâna) szájáig. Nagyobb megerőltetés nélkül érhetünk el a Ditró-patak forrásához, ahonnan felkapaszkodunk a Tatár-csúcsra. Télen csak sível járható út.
Foglalj szállást most!