Erika Vendégház - Gyergyószárhegy

Szállás Erika Vendégház - Gyergyószárhegy

Foglalás a Szállás-online.hu-n ingyenes, közvetítési költségeket nem számítanak fel, egyéb rejtett költségek nem merülnek fel, a szállásért közvetlenül a tulajdonosnak fizet.
Foglalj most! Nincs foglalási díj!

5 vendégszobánkkal 13 főnek tudunk kényelmes szálláshelyet, étkeztetést biztosítani. A szálláshoz 5 fürdőszoba, felszerelt konyha, nappali tartozik.

Hogyan értékelték a "Erika Vendégház" szállást vendégei?

Hírlevél! A Szállás-Online.hu legjobb ajánlatai! Közvetlenül Emailben.

Házirend - "Erika Vendégház"

13 (5 szoba, 5 fürdőszoba)
15 óra után
11 óra előtt
igen
nem
nem megengedett
magyar, román, angol, német

A "Erika Vendégház" kínálata:

2 fős 2 ágyas hegyekre néző szoba

2 főnek, 1 éj

2 fős 1 ágyas hegyekre néző szoba

2 főnek, 1 éj

3 fős 2 ágyas udvarra néző szoba

3 főnek, 1 éj

3 fős 2 ágyas hegyekre néző szoba

3 főnek, 1 éj

Reggeli

1 főnek, 1 nap

Vacsora

1 főnek, 1 nap

Félpanzió

1 főnek, 1 nap
Foglalj szállást most!

Szálláshely szolgáltatások és felszereltség

5 vendégszobánkkal 13 főnek tudunk kényelmes szálláshelyet, étkeztetést biztosítani. A szálláshoz 5 fürdőszoba, felszerelt konyha, nappali tartozik.

Kültér

  • Kerti bútor
  • Kültéri étkezőhely
  • Piknikezőhely
  • Terasz
  • Grillezési lehetőség - ingyenes
  • Bográcsozási lehetőség - ingyenes
  • Játszótér
  • Kert / Udvar / Zöldövezet

Parkolás

  • Őrzött parkoló - ingyenes

Szolgáltatások

  • Étkezés
  • Internet / WiFi - ingyenes
  • Fűtés - ingyenes

Szálláshely leírása

Szárhegy

Gyergyószentmiklóstól 6 km-re északnyugatra a Szármány-hegy déli oldalán fekszik, 770 méter tengerszint feletti magasságban. A faluhoz tartozik Güdüctelep, egy kis hegyi település, mely a környéken fekvő falvakhoz hasonlóan a központi falutól távol helyezkedik el. Güdüc 1956-ban ideiglenesen különvált Szárhegytől.

Nevét valószínűleg az egykor Szármány hegynek is nevezett hegyről kapta. A "szármány" szó jelentése: meredek, kopasz lejtő, hegyoldal. Maga a "szárhegy" szó is kopár, sziklás hegyet jelent (szár, a régi magyar nyelvben annyi mint kopasz).[2]

Területe ősidők óta lakott. A kastélytól nyugatra bronzkortól a kora középkorig lakott település nyomait tárták fel. A legelső írásos adatok a faluról az 1332-1334-es pápai tizedjegyzékben találhatók. A Szárhegy nevet a 15. század okleveleiben használták először.

A kastély

Története a Lázár család történetével fonódik össze. A falu első írásos említése 1406-ból való, Lázár Bernát nemes birtoka volt ekkor a terület. A Lázár várkastély 1450 és 1532 között több szakaszban épült. Ekkor, 1462-ben a földesura Lázár András volt. A várkastélyt. Az 1500-as évek végén élt Lázár István lánya, Druzsina volt, ő iktári Bethlen Farkashoz ment feleségül, s ebben a házasságban született meg Marosillyén Bethlen Gábor. Szárhegyre került, s a ma is látható kaputorony emeleti szobájában nevelkedett. A kastélyt 1631-ben bővítették, bástyákat és védőfalakat építettek hozzá és pompás reneszánsz udvarházzá építették ki. A Székelyföld egyik fontos katonai-közigazgatási központja lett. 1658. szeptember 6-án itt győzte le a Gábor diák vezette székely csapat a betörő tatárokat és moldvaiakat. Az elesetteket a falu alatti Tatárdomb alá temették. Az eseményre 1908-ban elhelyezett emléktábla emlékeztet. A Székelyföldet igen gyakran sújtották török, tatár betörések, az egyik támadás idején a várkastély is megsérült. Ekkor kijavították, kibővítették, régi forrás szerint egy ilyen támadás során építették a nagy sarokbástyát is. A kuruc szabadságharc idején Lázár Ferenc volt a földesura, aki támogatta még hadműveletekkel is a kurucokat. 1707-ben - amikor a császáriak bevonultak Erdélybe, Lázár Ferencnek ki kellett menekülnie Csángóföldre - Acton császári tábornok a várkastélyt felgyújttatta, amely után csak egy ép bástyája maradt. Lázár Ferenc állíttatta helyre, amikor visszatért a szatmári béke után, ugyanis meghódolt a Habsburg császár előtt, így maradhatott ura a földjének. 1742-ben Lázár Ferenc meghalt, a kastélyban. A kastély 1748-ban újra leégett, ekkor sajnos nem tudták már minden részét helyreállítani, amit tudtak, azt is részben a falu népének adományából. Végül 1842-ben egy tűzvészben dőlt végleg romba. A 19. század idején a Lázár család "hanyatlásnak" indult, ekkor már csak a kaputorony volt lakható. Az utolsó Lázár-örökös - Lázár Zsigmond és felesége - 1853-ban hagyta el a kastélyt, mely ennek következtében erőteljes pusztulásnak indult. A kapuépület, a kastély utolsó lakható része, egyben Bethlen Gábor egykori gyermekkori lakhelye, még az 1900-as évek körül is lakott volt, a Lázárok által hátrahagyott "kulcsőrző" úr lakott benne. Ez az épületrészleg 1945-ben egy vihart követően dőlt végleg romba. A kastély restaurálása az 1970-es évektől indult meg, teljes mértékben mai napig nem fejeződött be.

A kolostor.

1665-ben Lázár István egy darab földet adott a ferenceseknek, ahol kápolnát építtetett nekik. 1669-ben a Csíksomlyóból idejött Kájoni János (itt temették el 1687-ben) új épületet emeltetett, amely 1707-ben és 1748-ban leégett és csak 1752-re lett kész. 1872. május 22-én, a legutóbbi nagy szárhegyi tűzvészben a kolostor is újra leégett, de újjáépítették.

A lakók nagy részben székelyek (97%), szinte a teljes falu. Az ősmagyarokra jellemző nemzetiségi szervezet a letelepedéskor is megmaradt Szárhegyen, sőt, a 16. századig így éltek! Az itt élők adómentességet élveztek, mivel a határvédésért cserébe ilyen fontos kiváltságban részesültek. Továbbá meg kell említeni, hogy a földjüket birtokolták, mint a székelyek egyébként is, így itt nem volt olyan éles vagyoni elkülönülés, mint Erdély többi, Székelyföldön túli részein, ahol a jobbágy általános ellentétben állt a nemessel. Itt mindenki élvezhette ugyanazt a kiváltságot. 1562-ben volt a székely fölkelés, melynek megtorlásául számos székely falut tettek tönkre, ártatlan családokat gyilkoltak le. A közszékelyekből jobbágyok lettek, s kemény adóval sújtották őket. 1570 körüli összeírás arról tanúskodik, hogy akkorra a Lázár grófokon kívül 5 birtokos élt Szárhegyen, a lakosság többi része jobbággyá vált. 1614-ben jött egy jobb kor a lakosok körében: Báthori Zsigmond fejedelem visszaadta a jobbágyok szabadságát, újra adómentességet élveztek, földjeiket visszakapták, de - pont mint dédszüleik idején - határvédő szerepük lett. Fontos is volt ez, mivel 1658-ban betört egy tatár csapat Gyergyóba. A gyergyóiak, köztük a szárhegyiek is hősiesen helytálltak, s kikergették a tatár sereget Moldvába. 1661-ben sajnos újabb török-tatár sereg tört be Gyergyóba, ám ekkor nem sikerült olyan jól a csata, mint 3 évvel azelőtt. A településeket felgyújtották, lakosaikat elhurcolták. Lázár István idején Szárhegy egész Gyergyó legjobban fejlődő, legtekintélyesebb településévé vált! A kuruc-labanc harcok, a Rákóczi-szabadságharc idején a gyergyóiak a kurucok mellé álltak, ám 5 évvel később Acton császári ezredes könyörtelenül elpusztította Gyergyót, a lakosoknak menekülni kellett. Ekkor égették fel a Lázár várkastélyt is. 1711-ben megszűnt a székelyek katonai szolgálata, majd Mária Terézia uralkodása idején végleg eltűntek a jogok. A lakosság többsége jobbágy maradt. 1813-1817-es időszakban a nagy éhínség miatt Szárhegyről is nagy számban mentek ki magyarok Moldvába.

A település lakosságát 1850 óta jegyzik. Érdemes megfigyelni az 1900-1910-es évek hirtelen népességugrását, mikor megnyílt a közeli fűrészgyár, melynek során rengetegen vándoroltak ide, köztük románok, németek, s egyéb nemzetiségek is (ukrán).

Látnivalók:

-A római-katolikus templom

-A Lázár-várkastély

-Római katolikus erődtemplom

-A Szármány-hegyi 15. századi Szent Antal kápolna

-A Szármány-hegy tövében levő ferencrendi kolostor és templom

-Emlékoszlop az első és második világháborús szárhegyi hősök emlékére.

-Az 1596-os gyergyói mészárlás emlékműve.

-Kommunista diktatúra idején meghalt szárhegyiek emlékműve.

-Régi jellegzetes székely házak

-A faluban hat kisnemesi századfordulós és korábbi kúria található.

Foglalj szállást most!

Látnivalók és események a "Erika Vendégház" szállás közelében

Látnivalók

  • Gyilkos-tó
    - 20 km
  • Békás-szoros
    - 22 km
  • Maroshévízi termál-vízesés
    - 24 km
  • Madarasi Hargita
    - 34 km

Fürdők

  • Gyergyóalfalu Fürdő
    - 9 km
  • Borszék Fürdő
    - 25 km

Sípályák

  • Gyergyócsomafalva sípálya
    - 7 km
  • Bucsin Bogdán sípálya
    - 16 km
  • Bucsin sípálya
    - 21 km
  • Borszék sípálya
    - 25 km
  • Maroshévíz sípálya
    - 25 km
  • Madarasi Hargita sípálya
    - 34 km
Foglalnék. Elérhető?