Csók István Képtár - Székesfehérvár

Az épület története 1937-re nyúlik vissza, amikor Aba-Novák Vilmos Magyar-francia történelmi kapcsolatok című pannóját állami megbízásból megfestette, és a párizsi világkiállításon bemutatta. A zsűri Aba-Novákot Grand Prix-vel jutalmazta. Talán ennek is köszönhető, hogy a Székesfehérvár központjában megépíteni tervezett Horthy Miklós Kultúrház (a mai Csók István Képtár és a Vörösmarty Mihály Könyvtár) épületének nagytermét a pannók méretéhez igazították. Amikor az épület 1945-ben elkészült, ezek már nem kerülhettek tervezett helyükre. (2001. augusztus 20-a óta a felújított pannók a Csók István Képtárban „eredeti helyükön” láthatók.)
A múzeum kérésére a Városi Tanács 1954. áprilisában múzeumi célra átengedte az évek óta kihasználatlanul álló városi kultúrházat.

Az épület előcsarnoka és a két emeleti nagy terme megfelelőnek tűnt a kiállítások számára. A képtárat 1955. március 27-én nyitották meg, nevét a 20. századi magyar festészet jelentős alakjáról, a Fejér megyei születésű Csók Istvánról kapta. A megnyitón az akkor 90 éves idős mester is megjelent. Az első kiállítás – a Szépművészeti Múzeum rendezésében – a magyar festészet történetét mutatta be a 19. század elejétől az 1950-es évekig. Az elmúlt fél évszázad alatt a Csók Képtár sok jelentős, magas művészi értékű képzőművészeti esemény színhelye volt, mellyel országos és nemzetközi hírnevet szerzett. Kulturális hatása messze túlsugárzik a város határain. Kiállításai hosszú sorában különleges, ma már művészettörténeti jelentősége van Csontváry Kosztka Tivadar első reprezentatív gyűjteményes kiállításának (1963). A 20. század magyar művészetét mintegy három évtizeden át tartó sorozatban mutatta be a képtár. A magyar művészettörténet számos kiemelkedő képzőművészének rendezték itt meg országos jelentőségű emlékkiállítását (pl. Erdély Miklós). tovább >