Középkori Romkert Nemzeti Emlékhely - Székesfehérvár

Az idő elfedi a múltat, napjaink településein modern vagy akár száz-kétszáz éves épületek között járva sokszor észre sem vesszük, vagy furcsa, oda nem illő foltnak érezzük és nem értjük a múlt egy-egy, hajdani nagyszerűségét nyomokban is alig őrző emlékét. A székesfehérváriak tudják és büszkék is rá, de a városba látogató idegen számára szinte hihetetlennek tűnhet, hogy a főtér keleti szélén, a püspökség telke mellett húzódó romterület a középkori Magyarország legfontosabb templomának, a Szűz Mária királyi prépostsági templom maradványait őrzi.

November 1. és március 31. között a Nemzeti Emlékhely előzetes bejelentkezés mellett látogatható.

Története

A templom alapítója maga az államalapító Szent István volt, akit itt is temettek el. Az évszázadok során több ízben bővített, átépített és felújított háromhajós bazilika a középkori magyar állam legszentebb helye volt. Szent István halála után (1038) 1543-ig, a város török kézre kerüléséig minden magyar királyt e falak között koronáztak meg. Az alapítón és fián, Szt. Imre hercegen kívül még tizennégy magyar király, számos királyi családtag, valamint külön királyi kegyből számos előkelőség nyugodott falai között.

A koronán kívül itt őrizték az ország kincstárát, levéltárát és a méltósági jelvényeket is, a hódoltsági időkben azonban lőporraktárnak használták a bazilikát, így az a város 1601. évi ostroma során felrobbant. A 19. század végén folytatott ásatások során a bazilikának mintegy háromnegyed része került felszínre.

Romkert

A Műemlékek Országos Bizottsága 1936-37-ben ismét feltárta a templomot és konzerváltatta azt; a romkert felavatására 1938-ban került sor. A romterületre zarándokolva a bazilika pillérmaradványait és a szentélyt lezáró apszis alapköveit láthatjuk, továbbá az ún. Pipo-tornyot és a bazilika déli oldalán elhelyezkedő kerengő egy részét. Kőlapok jelzik több királyi pár sírhelyét, az előkerült csontvázakat magában foglaló osszáriumot pedig kőkereszttel díszített dombormű jelöli.

Felújítás

A honfoglalás 1100. évfordulójára, 1996-ban restaurálták Aba-Novák Vilmosnak a mauzóleumban látható nagyméretű történelmi szekkóját, amely a Szent Korona és a Szent Jobb történetét mutatja be.