Magyar Nemzeti Múzeum - Budapest
Magyar Nemzeti Múzeum - Budapest
A Múzeum körút ékeként magasodó Magyar Nemzeti Múzeum a Kárpát-medence legnagyobb jelentőségű gyűjteménye. A klasszicista épület az újkor hajnalán éledező nemzeti öntudatnak állít emléket, falai között pedig számos felbecsülhetetlen értékű műkincsnek ad otthont. A teljes tárlat olyan gazdag leletanyagot ölel fel, hogy akár egy egész napos programot is lehet szervezni köré.
Története
A történelmi múlt megőrzésének vágya már a középkor évszázadai alatt is arra ösztönözte az uralkodókat, hogy személyes gyűjteményre tegyenek szert. A török hódítások után az örökségvédelmi szerep a főnemességre hárult, és csak a felvilágosodás hatására született meg a magyarságban az igény, hogy egy országos szintű intézményben gyűjtsék össze hazánk tárgyi emlékeit.
A Magyar Nemzeti Múzeum alapítása gróf Széchényi Ferenc nevéhez kötődik, aki egyúttal nagycenki gyűjteményét is elajándékozta a nemes cél érdekében.A kiállítási tárgyak főleg főúri adományokból adódtak össze. Önálló épület felállítására az 1832-36-os országgyűlésen született meg a döntés, és a híres építészt, Pollack Mihályt kérték fel a feladatra. A munkálatok 1837 és 1847 között zajlottak. Jelentős szerephez jutott az 1848-as szabadságharc alatt, hiszen a hagyomány úgy tartja, itt szavalta el Petőfi Sándor a Nemzeti dalt.
A koronázási palást
A múzeum, és egyben a magyar történelem egyik legféltettebb kincse a koronázási palást. Elkészítése Szent István király és felesége, Gizella királyné nevéhez fűződik. Az uralkodópár 1031-ben a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikának adományozta, majd hosszú évszázadokon át az isteni oltalom jelképé vált. A lélegzetelállító bizánci selyem majdnem teljes hosszát aranyszálakkal hímezték, és minden apró részletét keresztény díszítés tarkítja.
A Seuso-kincs - Pannónia fénye
A múzeum legújabb kiállítása a Római Birodalom idejébe repíti vissza a történelem szerelmeseit. A tárlat két teremben mutatja be a császárkor arisztokráciájának életmódját, mentalitását és a korabeli nemesfém tárgyakat. Az első helyiség 8 témakört érintve kíséri végig a látogatókat a Pannónia területén talált luxus ezüsttárgyak sokaságán. A második teremben a hellenisztikus hagyományokat elhagyva, a későbbi korokból származó ezüstedényeké a főszerep. Az ismeretanyag befogadását interaktív elemek, 3D grafikák, valamint kisfilmek segítik.
Lapidárium
Pannónia szerteágazó leletanyaga két állandó kiállításra is elegendőnek bizonyult. A kövekbe vésett történelem a múzeum főépülete alatt, egy tágas pincehelyiségben tekinthető meg. Művészettörténeti jelentősége mellett, a tárlat bepillantást enged a korabeli hadtörténeti és politikai eseményekbe, valamint a rómaiak temetkezési szokásaiba és öltözködési divatjába is. A kőtárban urnatartó edények, sírkövek, szarkofágok és különböző isteneknek szentelt oltárok ejtik ámulatba a vendégeket.
Kelet és Nyugat határán
A régészeti kiállítás a magyar nép történetét dolgozza fel 10 termen keresztül az őskőkortól kezdve egészen a honfoglalásig. A vitrinekben izgalmas gyűjtemény tárul a kíváncsiskodók elé: használati tárgyak, fegyverek, hangszerek és ékszerek adnak számot őseink életmódjáról.
Magyarország története
A történeti kiállítás két szakaszra oszlik. Az első tárlat egy olyan időutazásra kalauzolja az érkezőket, ami az államalapítástól 1703-ig tart. Végtelennek tűnő leletei között minden korabeli társadalmi rétegnek meg lehet ismerni az életmódját, gondolkodását és viszontagságait. A felfedezés második szakaszában a Rákóczi szabadságharc szereplői kerülnek rivaldafénybe, majd a világháborúk történeti eseményeit idézik fel. A kiállítás egészen a kommunista rendszer hanyatlásáig követi a modern kor történéseit. tovább >
Története
A történelmi múlt megőrzésének vágya már a középkor évszázadai alatt is arra ösztönözte az uralkodókat, hogy személyes gyűjteményre tegyenek szert. A török hódítások után az örökségvédelmi szerep a főnemességre hárult, és csak a felvilágosodás hatására született meg a magyarságban az igény, hogy egy országos szintű intézményben gyűjtsék össze hazánk tárgyi emlékeit.
A Magyar Nemzeti Múzeum alapítása gróf Széchényi Ferenc nevéhez kötődik, aki egyúttal nagycenki gyűjteményét is elajándékozta a nemes cél érdekében.A kiállítási tárgyak főleg főúri adományokból adódtak össze. Önálló épület felállítására az 1832-36-os országgyűlésen született meg a döntés, és a híres építészt, Pollack Mihályt kérték fel a feladatra. A munkálatok 1837 és 1847 között zajlottak. Jelentős szerephez jutott az 1848-as szabadságharc alatt, hiszen a hagyomány úgy tartja, itt szavalta el Petőfi Sándor a Nemzeti dalt.
A koronázási palást
A múzeum, és egyben a magyar történelem egyik legféltettebb kincse a koronázási palást. Elkészítése Szent István király és felesége, Gizella királyné nevéhez fűződik. Az uralkodópár 1031-ben a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikának adományozta, majd hosszú évszázadokon át az isteni oltalom jelképé vált. A lélegzetelállító bizánci selyem majdnem teljes hosszát aranyszálakkal hímezték, és minden apró részletét keresztény díszítés tarkítja.
A Seuso-kincs - Pannónia fénye
A múzeum legújabb kiállítása a Római Birodalom idejébe repíti vissza a történelem szerelmeseit. A tárlat két teremben mutatja be a császárkor arisztokráciájának életmódját, mentalitását és a korabeli nemesfém tárgyakat. Az első helyiség 8 témakört érintve kíséri végig a látogatókat a Pannónia területén talált luxus ezüsttárgyak sokaságán. A második teremben a hellenisztikus hagyományokat elhagyva, a későbbi korokból származó ezüstedényeké a főszerep. Az ismeretanyag befogadását interaktív elemek, 3D grafikák, valamint kisfilmek segítik.
Lapidárium
Pannónia szerteágazó leletanyaga két állandó kiállításra is elegendőnek bizonyult. A kövekbe vésett történelem a múzeum főépülete alatt, egy tágas pincehelyiségben tekinthető meg. Művészettörténeti jelentősége mellett, a tárlat bepillantást enged a korabeli hadtörténeti és politikai eseményekbe, valamint a rómaiak temetkezési szokásaiba és öltözködési divatjába is. A kőtárban urnatartó edények, sírkövek, szarkofágok és különböző isteneknek szentelt oltárok ejtik ámulatba a vendégeket.
Kelet és Nyugat határán
A régészeti kiállítás a magyar nép történetét dolgozza fel 10 termen keresztül az őskőkortól kezdve egészen a honfoglalásig. A vitrinekben izgalmas gyűjtemény tárul a kíváncsiskodók elé: használati tárgyak, fegyverek, hangszerek és ékszerek adnak számot őseink életmódjáról.
Magyarország története
A történeti kiállítás két szakaszra oszlik. Az első tárlat egy olyan időutazásra kalauzolja az érkezőket, ami az államalapítástól 1703-ig tart. Végtelennek tűnő leletei között minden korabeli társadalmi rétegnek meg lehet ismerni az életmódját, gondolkodását és viszontagságait. A felfedezés második szakaszában a Rákóczi szabadságharc szereplői kerülnek rivaldafénybe, majd a világháborúk történeti eseményeit idézik fel. A kiállítás egészen a kommunista rendszer hanyatlásáig követi a modern kor történéseit. tovább >
