Károly-kilátó - Sopron
Károly-kilátó - Sopron
A Károly-kilátó Sopron városának egyik jellegzetes épülete, a Soproni-hegység legismertebb kirándulóhelye.
Panoráma
A 23 méter magas toronyból csodálatos kilátás nyílik Sopronra, a Fertő-tóra, tiszta időben pedig a Pannonhalmi Apátságban vagy a Pozsonyi Várban is gyönyörködhet az ide látogató.
Története
A tornyot Romwalter Károly tervezte és építette saját költségein 1786-ban, az akkor még Váris-hegy nevet viselő, 398 méteres magaslaton. A fából épült kilátót elkészülte után a Városszépítő Egyesületnek adta, később azonban a város önkormányzatához került, ahonnan hosszú évek elteltével került csak vissza az egyesülethez.
A fa épület az időjárási viszontagságok következtében megrongálódott és rossz állapotba került, pénzhiány miatt azonban kőtorony emelésére nem volt lehetőség, így csak egy új fatornyot kapott a kilátó, mely 30 éven át vonzotta a turistákat.
Az 1930-as években végül Heimler Károlynak, a Városszépítő Egyesület elnökének sikerült elég pénzt előteremteni egy kőtorony építéséhez, így készült el a ma is látható, 23 méter magas kilátótorony Winkler Oszkár tervei alapján. Romwalter Károly, a kilátó eredeti tervezőjének tiszteletére a Váris-hegyet átnevezték Károly-magaslatnak, valamint róla kapta nevét maga a Károly-kilátó is.
Kiállítás
1999-ben az építmény első emeletén megnyitott annak első állandó kiállítása, a Botanikus szentély, 3 évvel később pedig a torony második emeletén megnyitotta kapuit a Roth Gyula és Csapody István munkásságát bemutató állandó tárlat is.
Megközelítés
Köszönhetően a parkolótól egészen a magaslatig kialakított aszfaltos sétaútjának, a kilátó szinte mindenki számára könnyen megközelíthető. tovább >
Panoráma
A 23 méter magas toronyból csodálatos kilátás nyílik Sopronra, a Fertő-tóra, tiszta időben pedig a Pannonhalmi Apátságban vagy a Pozsonyi Várban is gyönyörködhet az ide látogató.
Története
A tornyot Romwalter Károly tervezte és építette saját költségein 1786-ban, az akkor még Váris-hegy nevet viselő, 398 méteres magaslaton. A fából épült kilátót elkészülte után a Városszépítő Egyesületnek adta, később azonban a város önkormányzatához került, ahonnan hosszú évek elteltével került csak vissza az egyesülethez.
A fa épület az időjárási viszontagságok következtében megrongálódott és rossz állapotba került, pénzhiány miatt azonban kőtorony emelésére nem volt lehetőség, így csak egy új fatornyot kapott a kilátó, mely 30 éven át vonzotta a turistákat.
Az 1930-as években végül Heimler Károlynak, a Városszépítő Egyesület elnökének sikerült elég pénzt előteremteni egy kőtorony építéséhez, így készült el a ma is látható, 23 méter magas kilátótorony Winkler Oszkár tervei alapján. Romwalter Károly, a kilátó eredeti tervezőjének tiszteletére a Váris-hegyet átnevezték Károly-magaslatnak, valamint róla kapta nevét maga a Károly-kilátó is.
Kiállítás
1999-ben az építmény első emeletén megnyitott annak első állandó kiállítása, a Botanikus szentély, 3 évvel később pedig a torony második emeletén megnyitotta kapuit a Roth Gyula és Csapody István munkásságát bemutató állandó tárlat is.
Megközelítés
Köszönhetően a parkolótól egészen a magaslatig kialakított aszfaltos sétaútjának, a kilátó szinte mindenki számára könnyen megközelíthető. tovább >