Sárospataki vár - Sárospatak
Sárospataki vár - Sárospatak
A Sárospataki vár Magyarország egyik legjobb állapotban megmaradt késő reneszánsz épületegyüttesei közé tartozik. Ez a vár látható a magyar 500 forintos hátoldalán. A Rákóczi vár teljes renoválása az 1960-as években történt, azóta meghatározó turisztikai látványosság, napjainkban évente több mint százezren keresik fel. A Rákóczi kiállítás 2003-ban elnyerte az Év Múzeuma díjat.
A Sárospataki vár története
Az erődítmény alapjait Perényi Péter építtette az 1530-as években. Először a Vörös torony készült el, majd elkezdődtek a lakószárnyak kialakításai a toronyhoz csatlakozó erődfalak mentén. A Perényiek kihalása után több tulajdonosa is volt a várnak, azonban mikor I. Rákóczi György összeházasodott Lórántffy Zsuzsannával fejedelmi birtoknak minősítették. Reneszánsz stílusjegyeket követve, fejedelmi rangjukhoz méltóan kibővítették, itt alakították ki a család udvartartását és innen irányították birtokaikat. Ebben az időszakban készült el a magyar reneszánsz építészet kiemelkedő alkotása, a Lorántffy-loggia, mely a keleti szárnyat és a tornyot kapcsolja össze. 1708-ban a Rákóczi várban tartották a szabadságharc híres utolsó, jobbágyfelszabadító országgyűlését. A szabadságharc után az osztrák herceg tulajdonába került, aki kényelmes főúri palotát alakított ki belőle, és ezzel a vár védelmi jellege megszűnt.
Kiállítások
A Rákócziak dicső kora című állandó kiállítás szabadon látogatható. Bemutatja a család történetét II. Rákóczi Ferenc fejedelem életére fókuszálva, a szabadságharc eseményeit és Sárospatak 17-18. századi történelmébe enged betekintést. A Sub Rosa terem a vár egy kerek erkélyszobája, ahol a híres Wesselényi-féle összeesküvés titkos tárgyalásait tartották. A Vörös torony, mely csak idegenvezetéssel tekinthető meg, az észak-itáliai Alessandro Vedani tervei alapján épült. Első emeletének magasságáig megőrizte a 16. századi állapotát. A torony tetején létesített teraszról jól belátni az egész várat, gyönyörű kilátás nyílik a Bodrogra, és Sárospatakra.
1631-től 1648-ig működött a Sárospataki vár udvarán I. Rákóczi György ágyúöntő műhelye. A régészeti feltárást követően az eredeti alapokra építették rá a modern épületet, melyben az ágyúöntés 17. századi munkafázisait bemutató kiállítást lehet megtekinteni. Az Olaszbástya kazamata a Vörös torony külső védelmi rendszerének fontos része volt. A május elejétől október végéig látogatható kiállításon szakállas puskák és lövegek másolatai, kőből faragott ágyúgolyók tekinthetők meg. Az északi palotaszárny alatti pincében található Tokaj-Hegyalja szőlészetét és borászatát bemutató kiállítás.
Megközelítés
A sárospataki Rákóczi várhoz vezető Szent Erzsébet utcán a vár kapujáig ingyenesen lehet parkolni. A vasútállomástól és autóbusz-állomástól gyalog körülbelül 20 perc alatt megközelíthető. A legközelebbi buszmegálló 600 méterre található. tovább >
A Sárospataki vár története
Az erődítmény alapjait Perényi Péter építtette az 1530-as években. Először a Vörös torony készült el, majd elkezdődtek a lakószárnyak kialakításai a toronyhoz csatlakozó erődfalak mentén. A Perényiek kihalása után több tulajdonosa is volt a várnak, azonban mikor I. Rákóczi György összeházasodott Lórántffy Zsuzsannával fejedelmi birtoknak minősítették. Reneszánsz stílusjegyeket követve, fejedelmi rangjukhoz méltóan kibővítették, itt alakították ki a család udvartartását és innen irányították birtokaikat. Ebben az időszakban készült el a magyar reneszánsz építészet kiemelkedő alkotása, a Lorántffy-loggia, mely a keleti szárnyat és a tornyot kapcsolja össze. 1708-ban a Rákóczi várban tartották a szabadságharc híres utolsó, jobbágyfelszabadító országgyűlését. A szabadságharc után az osztrák herceg tulajdonába került, aki kényelmes főúri palotát alakított ki belőle, és ezzel a vár védelmi jellege megszűnt.
Kiállítások
A Rákócziak dicső kora című állandó kiállítás szabadon látogatható. Bemutatja a család történetét II. Rákóczi Ferenc fejedelem életére fókuszálva, a szabadságharc eseményeit és Sárospatak 17-18. századi történelmébe enged betekintést. A Sub Rosa terem a vár egy kerek erkélyszobája, ahol a híres Wesselényi-féle összeesküvés titkos tárgyalásait tartották. A Vörös torony, mely csak idegenvezetéssel tekinthető meg, az észak-itáliai Alessandro Vedani tervei alapján épült. Első emeletének magasságáig megőrizte a 16. századi állapotát. A torony tetején létesített teraszról jól belátni az egész várat, gyönyörű kilátás nyílik a Bodrogra, és Sárospatakra.
1631-től 1648-ig működött a Sárospataki vár udvarán I. Rákóczi György ágyúöntő műhelye. A régészeti feltárást követően az eredeti alapokra építették rá a modern épületet, melyben az ágyúöntés 17. századi munkafázisait bemutató kiállítást lehet megtekinteni. Az Olaszbástya kazamata a Vörös torony külső védelmi rendszerének fontos része volt. A május elejétől október végéig látogatható kiállításon szakállas puskák és lövegek másolatai, kőből faragott ágyúgolyók tekinthetők meg. Az északi palotaszárny alatti pincében található Tokaj-Hegyalja szőlészetét és borászatát bemutató kiállítás.
Megközelítés
A sárospataki Rákóczi várhoz vezető Szent Erzsébet utcán a vár kapujáig ingyenesen lehet parkolni. A vasútállomástól és autóbusz-állomástól gyalog körülbelül 20 perc alatt megközelíthető. A legközelebbi buszmegálló 600 méterre található. tovább >
