Hősök Kapuja Látogatóközpont - Veszprém
Hősök Kapuja Látogatóközpont - Veszprém
Az 1939-ben felavatott és 2013-ban felújított Hősök Kapuja kiállítóhelyen a látogatók megismerkedhetnek az épület históriájával, emellett az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, az I. és a II. világháború, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc veszprémi eseményeinek és hőseinek történetével.
A Hősök Kapuja eredeti emlékmű funkcióját csak az 1940-es évek végéig töltötte be. A kommunista-sztálinista fordulat következtében a kapura, mint a nem kívánatos emlékek őrzőhelyére tekintettek. 1949‒50 körül megsemmisítették a toronyban levő Hősök Terme márványtábláit. A szarkofágot szétbontották, a benne elhelyezett névtelen katona maradványait szétszórták. 1956-ban a forradalmárok egyik támpontjának nézték az épületet, több golyó és gránát is a falába csapódott. Az 1960-as években a jelentéseiből kiforgatott és tárgyi kellékeitől megfosztott emlékmű a szerveződő Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatósághoz került használatra: benne vártörténeti kiállítást rendeztek. A képeslapokon sokat szereplő „Vármúzeum” felirat is ekkor került a bejárati ajtó fölé. Utóbb az 1990-es években ez a kiállítás is lepusztult. A méltatlanul elhanyagolt kaput 2005-ben bezárták. Veszprém várostörténeti és turisztikai jelképe ötven évig mostohán kezelt és elfelejtett emlékmű volt. Ezért vált fontossá, hogy az épület európai uniós pályázati forrásokból megújuljon.
A város döntéshozói ezúttal hosszú távú hasznosítási koncepciót készíttettek Turányi Gábor és Zalavári István építészek tervei alapján és a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum munkatársai részvételével. A 2004-ben kidolgozott és a 2013-ban megvalósított rekonstrukciós és felújítási tervek szerint a tervezők továbbra is számoltak az épület kapu-jellegével, de megpróbálták annak emlékmű-jellegét is visszanyerni. Megtartva a Hősi-kapunak a várba felvezető funkcióját, felerősítve a valóban emlékjel jelentését, új jelentésként a várhegy és a város „mentális térképét” kínálták fel a városlakóknak és az ide látogató turistáknak. 2014- ben a Hősök Kapuja újra megnyithatta termeit.
Alul kiállítás, fent kilátóterasz várja az ide látogatókat. tovább >
A Hősök Kapuja eredeti emlékmű funkcióját csak az 1940-es évek végéig töltötte be. A kommunista-sztálinista fordulat következtében a kapura, mint a nem kívánatos emlékek őrzőhelyére tekintettek. 1949‒50 körül megsemmisítették a toronyban levő Hősök Terme márványtábláit. A szarkofágot szétbontották, a benne elhelyezett névtelen katona maradványait szétszórták. 1956-ban a forradalmárok egyik támpontjának nézték az épületet, több golyó és gránát is a falába csapódott. Az 1960-as években a jelentéseiből kiforgatott és tárgyi kellékeitől megfosztott emlékmű a szerveződő Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatósághoz került használatra: benne vártörténeti kiállítást rendeztek. A képeslapokon sokat szereplő „Vármúzeum” felirat is ekkor került a bejárati ajtó fölé. Utóbb az 1990-es években ez a kiállítás is lepusztult. A méltatlanul elhanyagolt kaput 2005-ben bezárták. Veszprém várostörténeti és turisztikai jelképe ötven évig mostohán kezelt és elfelejtett emlékmű volt. Ezért vált fontossá, hogy az épület európai uniós pályázati forrásokból megújuljon.
A város döntéshozói ezúttal hosszú távú hasznosítási koncepciót készíttettek Turányi Gábor és Zalavári István építészek tervei alapján és a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum munkatársai részvételével. A 2004-ben kidolgozott és a 2013-ban megvalósított rekonstrukciós és felújítási tervek szerint a tervezők továbbra is számoltak az épület kapu-jellegével, de megpróbálták annak emlékmű-jellegét is visszanyerni. Megtartva a Hősi-kapunak a várba felvezető funkcióját, felerősítve a valóban emlékjel jelentését, új jelentésként a várhegy és a város „mentális térképét” kínálták fel a városlakóknak és az ide látogató turistáknak. 2014- ben a Hősök Kapuja újra megnyithatta termeit.
Alul kiállítás, fent kilátóterasz várja az ide látogatókat. tovább >
