Veszprémi Vár - Veszprém
Veszprémi Vár - Veszprém
A Veszprémi vár, a Bakony peremén, egy kiemelkedő sziklán emelkedik az ég fölé. Az elbűvölő barokk és klasszicista palotákkal felépített várnegyed egyházi és tudományos intézménynek is otthont ad, egyben aktív turisztikai célpont is.
A Veszprémi Vár története
A Veszprémi vár, illetve annak védművei két szakaszban épültek fel. Először a várhegyi része, a székesegyháznak és a püspöki palotának területét foglalták el a népek. A vár további bővítésének ismerete bizonytalan.
1527-ben János király hívei a várat megostromolták, majd elfoglalták azt. Hamar a császáriak azonban visszafoglalták, ahogy Török Bálint 1537-ben Veszprémmel is tette. Az ezt követő években viszont Ferninánd spanyol zsoldosai ismét megszerezték a vár irányírását.
Salm császári tábornok 1566-ban egy hadjáratott indított a dunántúli várak visszafoglalására. Veszprém esetében ez nem ment nehezen, ugyanis egynapos ostromot követően az erőd elesett. A bástyák és a falak szinte teljesen megsemmisültek, ezért újjáépítésre és megerősítésre volt szükség. A felújításra 1570-ben itáliai hadmérnökök tervei alapján került sor.
Ám a feljújítást nem tudták sokáig élvezni, ugyanis 1593-ban egy 50 ezer fős török sereg egy tűzőrségi támadással lerombolta a falakat, majd a reménytelen védők elmenekülésével, harc nélkül elfoglalta a várat.
Több évtizedeken keresztül folytatódott a vár elfoglalásának hadművelete, ám végül 1620-ban Zichy Pál került hatalomra. 1640-ben a védelem erősítése céljából újabb átalakításokat végeztek. A hódoltságot és a Rákóczi-szabadságharcot követően a védelem funkciója a Heister generális csoportok általi pusztítás miatt megszűnt.
1730-ban a belső és alsó vár közötöti falakat elbontották, majd a 18. században újabb építkezési folyamat vette kezdetét, melynek keretében számos egyházi építményeketbarokk stílusú polgári épületeket, palotát építettek. tovább >
A Veszprémi Vár története
A Veszprémi vár, illetve annak védművei két szakaszban épültek fel. Először a várhegyi része, a székesegyháznak és a püspöki palotának területét foglalták el a népek. A vár további bővítésének ismerete bizonytalan.
1527-ben János király hívei a várat megostromolták, majd elfoglalták azt. Hamar a császáriak azonban visszafoglalták, ahogy Török Bálint 1537-ben Veszprémmel is tette. Az ezt követő években viszont Ferninánd spanyol zsoldosai ismét megszerezték a vár irányírását.
Salm császári tábornok 1566-ban egy hadjáratott indított a dunántúli várak visszafoglalására. Veszprém esetében ez nem ment nehezen, ugyanis egynapos ostromot követően az erőd elesett. A bástyák és a falak szinte teljesen megsemmisültek, ezért újjáépítésre és megerősítésre volt szükség. A felújításra 1570-ben itáliai hadmérnökök tervei alapján került sor.
Ám a feljújítást nem tudták sokáig élvezni, ugyanis 1593-ban egy 50 ezer fős török sereg egy tűzőrségi támadással lerombolta a falakat, majd a reménytelen védők elmenekülésével, harc nélkül elfoglalta a várat.
Több évtizedeken keresztül folytatódott a vár elfoglalásának hadművelete, ám végül 1620-ban Zichy Pál került hatalomra. 1640-ben a védelem erősítése céljából újabb átalakításokat végeztek. A hódoltságot és a Rákóczi-szabadságharcot követően a védelem funkciója a Heister generális csoportok általi pusztítás miatt megszűnt.
1730-ban a belső és alsó vár közötöti falakat elbontották, majd a 18. században újabb építkezési folyamat vette kezdetét, melynek keretében számos egyházi építményeketbarokk stílusú polgári épületeket, palotát építettek. tovább >
