Tűztorony - Veszprém
Tűztorony - Veszprém
A Tűztorony felújítási munkálatok miatt bizonytalan ideig zárva!
A veszprémi vár DNy-i végén emelkedik a vár egyetlen tornya, a 48 méter magas, úgynevezett Tűztorony. A torony törtkőből falazott, hengeres része feltehetően középkori, de pontos építési idejét nem ismerjük. A torony alapozása a Várhegy előtti tér szintjén nyugszik, bejárata viszont az alapozástól több méter magasan, a vár belseje felől nyílik.
Panoráma
A torony körerkélyéről csodás kilátás nyílik Veszprém városrészeire és minden órában Csermák Antal Verbunkosát játssza.
Funkció
A 19. század elejétől kezdve a torony egy állandó tűzőrnek helyet adó Tűztoronyként, másként Vigyázótoronyként szerepelt. A torony alatt, Strapkovics Sebestyén építőmester kivitelezésében megépült városháza Fecskendőház elnevezése arra utalt, hogy az épület két (mára már befalazott) árkádos utcai nyílása alatt állandóan egy-egy (lóval vontatott) fecskendő-, azaz tűzoltókocsi állt készenlétben.
1939-1990
A toronyban a 2. világháború idején légoltalmi figyelő szolgálat működött. A messziről látható torony mindig alkalmas volt arra, hogy a várost uraló erők jelképét elhelyezzék rajta. Az 1956-os forradalom idején, október 25-én, Nagy László ácsmester, Szakács Ferenc és Hungler Lajos segítségével eltávolította az 1945 után általa, a korábbi magyar címer helyére, a torony tetejére fölhelyezett vörös csillagot.
A forradalom után a csillag visszakerült, és maradt az 1984-es javításig. Ekkor felmerült az igénye a régi címer visszahelyezésének, de az akkori vezetés ezt nem engedte. Az ekkor újabbra cserélt vörös csillag helyére csak 1990-ben kerülhetett vissza a felújított régi országcímer.
Rekonstrukció
A torony utolsó nagyobb javítása 1984-ben történt. A helyreállításhoz ekkor régészeti ásatás is kapcsolódott, amelynek célja volt kideríteni, hogy milyen mélyre alapozták a torony falait. A szorosan körbeépített torony mellett azonban kívül sehol sem volt hely a kutatáshoz. Ezért a torony belsejében próbált a kutatás lehatolni az alapokig.
A bejárati küszöbtől mérve 7 méter vastag, 17‒20. századi leleteket tartalmazó feltöltést távolítottak el a toronytestből. Ekkor egy habarcsba rakott köves szint következett, amelynek az elbontását a statikus nem javasolta. Így nem sikerült meghatározni az alapozás mélységét. tovább >
A veszprémi vár DNy-i végén emelkedik a vár egyetlen tornya, a 48 méter magas, úgynevezett Tűztorony. A torony törtkőből falazott, hengeres része feltehetően középkori, de pontos építési idejét nem ismerjük. A torony alapozása a Várhegy előtti tér szintjén nyugszik, bejárata viszont az alapozástól több méter magasan, a vár belseje felől nyílik.
Panoráma
A torony körerkélyéről csodás kilátás nyílik Veszprém városrészeire és minden órában Csermák Antal Verbunkosát játssza.
Funkció
A 19. század elejétől kezdve a torony egy állandó tűzőrnek helyet adó Tűztoronyként, másként Vigyázótoronyként szerepelt. A torony alatt, Strapkovics Sebestyén építőmester kivitelezésében megépült városháza Fecskendőház elnevezése arra utalt, hogy az épület két (mára már befalazott) árkádos utcai nyílása alatt állandóan egy-egy (lóval vontatott) fecskendő-, azaz tűzoltókocsi állt készenlétben.
1939-1990
A toronyban a 2. világháború idején légoltalmi figyelő szolgálat működött. A messziről látható torony mindig alkalmas volt arra, hogy a várost uraló erők jelképét elhelyezzék rajta. Az 1956-os forradalom idején, október 25-én, Nagy László ácsmester, Szakács Ferenc és Hungler Lajos segítségével eltávolította az 1945 után általa, a korábbi magyar címer helyére, a torony tetejére fölhelyezett vörös csillagot.
A forradalom után a csillag visszakerült, és maradt az 1984-es javításig. Ekkor felmerült az igénye a régi címer visszahelyezésének, de az akkori vezetés ezt nem engedte. Az ekkor újabbra cserélt vörös csillag helyére csak 1990-ben kerülhetett vissza a felújított régi országcímer.
Rekonstrukció
A torony utolsó nagyobb javítása 1984-ben történt. A helyreállításhoz ekkor régészeti ásatás is kapcsolódott, amelynek célja volt kideríteni, hogy milyen mélyre alapozták a torony falait. A szorosan körbeépített torony mellett azonban kívül sehol sem volt hely a kutatáshoz. Ezért a torony belsejében próbált a kutatás lehatolni az alapokig.
A bejárati küszöbtől mérve 7 méter vastag, 17‒20. századi leleteket tartalmazó feltöltést távolítottak el a toronytestből. Ekkor egy habarcsba rakott köves szint következett, amelynek az elbontását a statikus nem javasolta. Így nem sikerült meghatározni az alapozás mélységét. tovább >
